Kívülről szerény templom, szűk sikátorok között rejtőzve, monumentális homlokzat és előtte tér nélkül. Belül kétezer négyzetméternyi boltozatát freskók borítják a padlótól a mennyezetig, felhők, színek és alakok robbanásában. A valenciai Sixtus-kápolnának hívják, és az összehasonlítás most az egyszer nem túlzás. Évszázadokon át feketítette a füst, és egy 2016-ban befejezett restaurálás teljes egészében visszaadta.
Belül gótika, fölötte barokk
A Bari Szent Miklós és Szent Péter vértanú plébánia Valencia egyik legrégebbi plébániája: a XIII. század óta vannak róla iratok, mai szerkezete pedig gótikus, XIV. századi, egyhajós, a támpillérek között kápolnákkal és csúcsívekkel. Ez az építészet ma is ott van, minden alatt.
A XVII. század végén úgy döntöttek, hogy befedik. Antonio Palomino, a király udvari festője és a spanyol barokk nagy teoretikusa megtervezte a teljes programot, Dionís Vidal pedig 1697 és 1700 között freskóként megfestette. Az eredmény nem a gótikára tett díszítés: hanem egy teljes burok, amely elrejti.
A program a két védőszent életét meséli el egymásba kapcsolódó jelenetekben, festett architektúrákkal, a mennyezetet megnyitó perspektívákkal és alig befogadható mennyiségű alakkal. Olyan festészet, amelyet arra szántak, hogy ámulatba ejtse a belépőt, pontosan úgy, ahogy az ellenreformáció szándékolta.
A restaurálás, amely visszaadta a színeket
Három évszázadon át a gyertyák füstje, a szennyezés és a nedvesség sötét réteggel vonta be a freskókat, amelytől szinte olvashatatlanná váltak. Aki a kilencvenes években belépett a San Nicolásba, barna mennyezetet látott elmosódott formákkal.
A restaurálás szakaszosan zajlott 2013 és 2016 között a Hortensia Herrero Alapítvány finanszírozásával, és az eredmény látványos színhelyreállítás lett. Az előtte és utána készült fényképek összevetése már önmagában lecke arról, mit képes elrejteni a piszok.
Egy adat, amelyet ebben a templomban szívesen elmesélnek: Bari Szent Miklós, a védőszentje, az a IV. századi püspök, aki titokban ajándékokat és pénzérméket hagyott a hozomány nélküli fiatal lányok házában. Ebből a szokásból, Hollandián és az Egyesült Államokon át, született Santa Claus alakja. A modern Télapó annak a szentnek köszönheti eredetét, akinek ezt a mennyezetet szentelték.
Kihagyhatatlan
Kétezer méternyi freskó
Az egész boltozatot Dionís Vidal festette ki 1697 és 1700 között, Antonio Palomino tervei alapján.
Alatta rejtőző gótika
A XIV. századi szerkezet ma is ott van: a barokk nem díszítette, hanem teljesen beburkolta.
A 2016-os restaurálás
Három évszázadnyi füst olvashatatlanná tette. Előtte és utána: két különböző épület.
A szent, akiből Télapó lett
Bari Szent Miklós titokban hagyott ajándékokat. Innen ered, Hollandián át, Santa Claus.
Hogyan illeszkedik a valenciai látogatásodba
A Caballeros utcában áll, az óváros fő tengelyén, öt percre a Lonjától és a Mercado Centraltól, és hatra a katedrálistól. Könnyű úgy elmenni előtte, hogy észre sem veszed: a kapu kicsi, és egy oldalsó sikátorra nyílik.
A belépő tartalmaz egy magyarázó audiovizuális vetítést magukra a boltozatokra, olyan világítási rendszerrel, amely sorra kiemeli a jeleneteket. Jól működik, és alig több mint húsz percig tart, de érdemes tudni, hogy a vetítés alatt nem lehet szabadon sétálni.
Ha Valenciában több barokk belső teret is megnézel, ez a leggyümölcsözőbb sorrend: először a Santos Juanes-templom, szintén Palomino-freskókkal, és két tűzvész által súlyosan megviselve, aztán a San Nicolás, restaurálva és épen. A kettő összevetése sokat elmagyaráz a város közelmúltjáról.
Gyakori kérdések
Ki volt az a Palomino, aki a freskókat tervezte?
Antonio Palomino a spanyol barokk egyik nagy festője volt, a király udvari festője, de a történelembe főleg a tolla révén került be: monumentális művet írt a spanyol festők életéről, ezért hívják „a spanyol Vasarinak”. Ennek a könyvnek köszönhetően ismerjük ma, kik voltak és hogyan dolgoztak az aranykor rengeteg művészei. Különös, hogy ezt a fölötted kirobbanó színorgiát elsősorban egy életrajzokkal és betűkkel foglalkozó ember gondolta ki.
Ennek a Szent Miklósnak köze van a Mikuláshoz?
Bizony, és ez az egyik kedvenc adatom. A templomot Bari Szent Miklósnak szentelték, egy püspöknek, aki a IV. században élt a mai Törökország területén, és arról volt híres, hogy titokban ajándékokat és pénzérméket hagyott a gyerekeknek és a legszegényebbeknek. A titkos ajándékozó hírnevéből született meg az évszázadok és sok észak-európai kerülő után Santa Claus alakja, a mi Mikulásunk. Így a Carmen negyed e rejtett temploma nem kisebb személynek van szentelve, mint annak a jóságos öregnek, aki ma karácsonykor ajándékokat oszt.
