Kívülről semmit sem hirdet: gótikus kapuk sora a Born egy szűk utcájában. Mögöttük öt XIII–XV. századi palota áll, belül összekötve, és több mint négyezer Picasso-mű. A gyűjtemény egyedülálló a világon, mert nem a híres Picassóra összpontosít, hanem arra, aki még formálódott: arra a kamaszra, aki tíz percre innen lakott, és még Pablo Ruizként szignált. Ő kezdeményezte a múzeumot, és az állomány jó részét ő adományozta, de soha nem tette be ide a lábát.
A múzeum, amely nem viselhette a nevét
A múzeumot 1963-ban nyitották meg, ez volt az első Picassónak szentelt múzeum a művész életében. De nem Museu Picasso néven: Col·lecció Sabartés néven született, Jaume Sabartés tiszteletére, aki a festő közeli barátja és titkára volt, és saját gyűjteményét adományozta, hogy elindítsa.
A név oka szigorúan politikai volt. Picasso nyíltan kommunista volt, a rezsim ellen festette meg a Guernicát, és a Franco-ellenesség egyik nemzetközi jelképe volt. A vezetéknevét kiírni egy homlokzatra az 1963-as Barcelonában elképzelhetetlen volt. A múzeum csak évekkel később kapta meg azt a nevet, amelyet kellett.
Picasso még a háború vége előtt elhagyta Spanyolországot, és megesküdött, hogy nem tér vissza, amíg Franco kormányoz. Be is tartotta: 1973-ban halt meg Franciaországban, két évvel a diktátor előtt. Soha nem látta ezt a múzeumot, bár a végéig küldött neki műveket, köztük tömeges adományokat is.
Mi látható, és mi nem
Érdemes tudni, mielőtt jössz: itt nincs Guernica — az Madridban van —, és nincsenek a nagy kubista művek sem. Ami van, az a formálódás útja, és éppen ez teszi megismételhetetlenné a gyűjteményt. Látsz gyermekkori rajzokat, akadémiai tanulmányokat, és főleg a „Tudomány és jótékonyság” című képet, egy hatalmas és tökéletesen akadémikus vásznat, amelyet tizenöt évesen fejezett be, és amellyel hivatalos díjakat nyert.
Látni ezt a festményt, és tudni, kivé vált később, ez a múzeum központi élménye. A szakítás nem a mesterség nem ismeretéből fakadt: olyasvalaki döntése volt, aki tizenöt évesen már teljesen uralta azt.
A másik fő darab Velázquez „Az udvarhölgyek” című képére festett ötvennyolc variáció teljes sorozata, amely 1957-ben készült, és amelyet Picasso egészben, együtt adományozott. Ez a világ egyetlen helye, ahol a sorozat teljes egészében, sorrendben látható, és több termet foglal el.
Kihagyhatatlan
Tudomány és jótékonyság
Tizenöt évesen befejezett akadémikus vászon. A későbbi szakítás nem abból fakadt, hogy nem tudott festeni.
Az 58 Meninas-változat
Az 1957-es teljes sorozat, egészben adományozva. A világon sehol máshol nem látható együtt.
Col·lecció Sabartés
A múzeum a vezetékneve nélkül nyílt meg: 1963-ban Picasso a rezsim nyílt ellensége volt.
Öt gótikus palota
XIII–XV. századi udvarok, szabadon álló lépcsők és kazettás mennyezetek, magán az útvonalon belül.
Hogyan illeszd be a barcelonai látogatásodba
A Carrer de Montcadán van, a Born gótikus palotáinak utcájában, öt percre a Santa Maria del Martól és háromra az El Born Centre de Cultura i Memòriától.
Foglalj online. A város legkeresettebb múzeumai közé tartozik, és a pénztárnál egész évben hosszú a sor. Vannak ingyenes belépési idősávok — bizonyos napok délutánja és havonta egy-egy vasárnap —, ezekhez foglalás kell, és gyorsan elfogynak. Számolj másfél-két órával.
Egy ritkán kihasznált részlet: maguk az épületek is a látogatás részei. A paloták udvarai, szabadon álló lépcsői és kazettás mennyezetei a termek bejárása közben is látszanak, így egyszerre nézel katalán gótikus világi építészetet és XX. századi festészetet. Néha nézz fel.
Gyakori kérdések
Miért nem Museu Picasso volt a neve kezdettől fogva?
Jó kérdés, és a válasz tiszta politika. Picasso akkorra már nyíltan vállalt kommunista és Franco ellensége volt: a rezsim ellen festette meg a Guernicát, így a nevét egy homlokzatra kiírni kényes ügy volt. A múzeum ezért más felirattal született, „Col·lecció Sabartés” néven, Jaume Sabartés, a festő lelki barátja és titkára tiszteletére, akinek adománya lehetővé tette. Csak Franco halála után került ki végre, félelem nélkül, a Picasso név.
Járt Picasso valaha a saját múzeumában?
Nem, soha nem tette be a lábát, és fájó belegondolni. Picasso még a háború előtt elhagyta Spanyolországot, és megesküdött, hogy nem tér vissza, amíg Franco kormányoz. Állta a szavát: 1973-ban halt meg Franciaországban, két évvel a diktátor előtt. Sosem látta ezt a múzeumot ifjúsága városában, bár a végsőkig küldött neki műveket. Messziről ajándékozta az emlékét Barcelonának, tudva, hogy ő már nem járja be újra.
Igaz, hogy itt őrzik a fiatalkori műveit?
Igen, és van egy darab, amely le fog nyűgözni: a „Tudomány és jótékonyság”, egy hatalmas, akadémikus vászon, amelyet mindössze tizenöt évesen fejezett be, és már akkor fontos díjakat nyert vele. Ha látod, és tudod, kivé vált később, elgondolkodsz: az avantgárd zsenije úgy kezdte, hogy a régi mesterek módján festett, és jobban csinálta, mint sok felnőtt.
