Két kerek, tömör torony egy kapu két oldalán: szinte mindenki ezt látja meg elsőként, aki belép a Gótikus negyedbe, és mégis ez az, aminél a legkevesebben állnak meg, hogy megnézzék. Rómaiak, a IV. századból valók, és Barcino, a fallal körülvett város főbejáratát jelölték, amely teljes egészében elfért azon a területen, amelyet ma húsz perc alatt bejársz. Az előttük lévő teret Plaça Novának hívják, és nagyon barcelonai iróniával ez a város legrégebbi dokumentált tere.
Félelemből emelt városfal
Barcinót Augustus idejében alapították, Kr. e. 10 körül, egy végtelen hosszú névvel: Colonia Iulia Augusta Faventia Paterna Barcino. Kis colonia volt, néhány ezer lakossal, különösebb stratégiai jelentőség nélkül, és első évszázadaiban komoly védművek nélkül élt.
Ez a IV. században megváltozott. A birodalom instabilitása és a betörések fenyegetése miatt a város félelmetes falat emelt maga köré: nagyjából 1300 méter kerület, 8–9 méter magasság és hetvennyolc torony. Sietve épült, és ott a részlet, amely ezt elárulja.
Figyeld meg a falak alját: újrahasznosított kőtömbök, sírkövek, feliratok töredékei és korábbi emlékművekből kitépett darabok vannak benne, minden gondosság nélkül, egyszerű töltőanyagként beillesztve. Barcelona saját halottainak nevét zárta be a falba, amely védte. Egy megrémült birodalom újrahasznosítása, és kézzel meg lehet érinteni.
Mit nézz meg a téren
A két torony között haladt át a decumanus, a római város főutcája, amely ma a Carrer del Bisbe. A Barcinót ellátó vízvezeték is pontosan itt lépett be: a bal oldali falon két rekonstruált ív maradt meg szemmagasságban, amelyeket szinte senki sem ismer fel annak, amik.
Szemben a Col·legi d'Arquitectes épülete mindennel szakít. A betonba vésett fehér vonalakból álló frízét Pablo Picasso tervezte a hatvanas évek elején, óriásbábokkal, sardanával és ünnepi ágakat vivő gyerekekkel. Picasso a háború után soha nem tért vissza Spanyolországba: ezeket a frízeket Franciaországból rajzolta meg, és mások kivitelezték itt.
Ennek a térnek az egész értelme a kontraszt: IV. századi városfal, jobbra gótikus székesegyház, szemben Picasso, csütörtökönként pedig régiségvásár. A város négy rétege ötven méteren, és egyik sem fárad azzal, hogy elrejtse a többit.
Kihagyhatatlan
Sírkövek a falban
Töltőanyagként újrahasznosított síremlékek. A város halottai nevét temette el saját védművében.
A vízvezeték ívei
Szemmagasságban rekonstruálva, a bal oldalon. Szinte senki sem tudja, mit néz.
Picasso frízei
Óriásbábok és sardana, Franciaországból rajzolva egy festőtől, aki soha nem tért vissza Spanyolországba.
Az 1355-ös „új” tér
Azért Nova, mert a XIV. században az volt. Barcelona legrégebbi dokumentált tere.
Hogyan illeszd be a barcelonai látogatásodba
Ez a Gótikus negyed természetes bejárata. Harminc méterre van a székesegyház; a Carrer del Bisbén, a híres neogótikus híd alatt három perc alatt eléred a Plaça de Sant Jaume teret; a tenger felé továbbhaladva pedig feltűnik a Call, a középkori zsidónegyed.
Ha a római Barcelona érdekel, ez az első pontja egy útvonalnak, amely a Temple d'Augustban folytatódik — négy oszlop egy udvarba rejtve a Carrer Paradísen —, a Plaça del Reien, és főleg a föld alatt: a MUHBA a római Barcino négyezer négyzetméternyi utcáját, festőműhelyeit és egy garumkészítő üzemét őrzi.
Kora reggel gyere. Tizenegytől ez a tér a gótikus negyedbeli túrát kezdő összes csoport gyülekezőhelye, és a hangulat teljesen megváltozik. Reggel kilenckor hallod a saját lépteid visszhangját a falon.
Gyakori kérdések
Miért hívják Plaça Novának, ha ennyire régi?
Itt jön az az irónia, amit annyira szeretek: „újnak” hívják, pedig ez Barcelona legrégebbi dokumentált tere, a neve már 1355-ben írásban szerepel. Akkor volt „nova”, amikor megnyitották a római kapu előtt, a faltól hódítva el a helyet; aztán telt az idő, terek születtek szerte a városban, ez pedig megtartotta újonnan érkezett nevét, pedig évszázadokkal megelőzte az összes többit. Egy „új”, amely valójában igazi veterán.
Honnan ered a Barcino név?
A rómaiak alapították, Augustus császár idejében, Kr. e. tíz körül, egy nagyon hosszú névvel: Colonia Iulia Augusta Faventia Paterna Barcino. Ebből az utolsó darabkából, a Barcinóból lett az évszázadok során „Barcelona”. És van egy szép legenda, amely a karthágói Barca családhoz, Hannibál családjához köti; a történészek nem hisznek benne, de mi, barcelonaiak, szeretjük mesélni.
És az a modern fríz ott szemben?
Emeld fel a tekinteted a Col·legi d'Arquitectes épületére, éppen a római tornyokkal szemben: azt a fehér vonalas frízt Pablo Picasso tervezte a hatvanas évek elején, óriásokkal, sardana-táncosokkal és ünnepi ágakat vivő gyerekekkel. A háború után soha nem tért vissza Spanyolországba, ezért Franciaországból rajzolta meg, és itt homokfúvással vitték fel a falra. Kétezer év távolság néz farkasszemet egyetlen téren.
